Hasznos információk

a munkájukat elvesztőknek, álláskeresőknek

 

Ki tekinthető álláskeresőnek?

Álláskereső az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv nyilvántart.

 

Kereső tevékenység meghatározása: – az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

• Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
• A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
• A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
• A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

 

Mi a teendő, ha elveszíti állását?

Az utolsó munkaviszonyban töltött nap utáni első ügyfélfogadási napon regisztráltassa magát az illetékes kirendeltségen.

 

Regisztráció (új ügyfelek fogadása) a FMKMK Balatonalmádi Kirendeltségén:

Hétfő:           10-14 óráig

Szerda:         10-14 óráig

Csütörtök:     10-14 óráig

Péntek:         10-12 óráig

 

 

Mit kell magával hoznia a regisztrációhoz, illetve az álláskeresési ellátás megállapításához?

A regisztráláshoz szükséges igazolványok, igazolások:

• személyazonosító igazolvány
• lakcím igazolvány
• TAJ kártya
• adókártya
• iskolai és tanfolyami végzettség(ek)ről szóló bizonyítvány

 

Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

Amennyiben Ön álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújt be, az alábbi dokumentumokat hozza magával:

• személyi igazolvány és lakcímkártya,
• 2009. és korábbi években megszűnt munkaviszonyokról „Igazolólap a munkanélküli járadék megállapításához” c. nyomtatvány eredeti aláírt példánya, melyet a munkáltató állít ki. (A 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet melléklete)
• 2009. december 31.-ét követően megszűnt munkaviszonyokról „Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához” elnevezésű nyomtatvány eredeti aláírt példánya, melyet a munkáltató állít ki. (34/2009. (XII.30.) SZMM rendelet melléklete)

 

(vállalkozók esetén)

• igazolás a vállalkozás megszűnéséről (Okmányirodától)
• igazolás a vállalkozóként befizetett járulékról (NAV-nál igényelhető)

(társas vállalkozás esetén)

• cégbírósági okmány a gazdasági társaságból történt kilépésről,
• társasági szerződés (a személyes munkavégzési kötelezettség/jogosultság hiányának igazolására) 

 

• A 2010. január 1-jétől megszűnt vállalkozói jogviszonyokról a NAV igazolása a járulékalapokról, a járulékfizetési kötelezettség alá tartozó vállalkozói jogviszonyok időtartamáról, valamint a járulék megfizetésének teljesítéséről.
• jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszűnésekor,
• igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
• adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről – amennyiben ezt a munkáltató a munkáltatói igazoláson nem jelezte,
• Adókártya (adóazonosító jel),
• TAJ kártya (TAJ szám),
• amennyiben magánnyugdíj-pénztár tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat,
• amennyiben átutalási betétszámlára kéri az ellátást, a folyószámla számot tartalmazó pénzintézeti bizonylat.
• THGY-ról, GYES-ről, GYED-ről igazolás (amennyiben nem munkaviszony alatt volt)
• Nappali tagozatos tanulói jogviszonyról igazolás (felsőfokú intézményben végzett)
• Előzetes letartóztatásról, szabadságvesztésről BVI-től igazolás
• Ápolási díj, gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamáról igazolás

 Amennyiben az előző 5 éven belül több munkaviszonnyal rendelkezett, ezek mindegyikéről szükséges a megfelelő iratok bemutatása!

 

Tájékoztató

az álláskeresési járadékról

(2011. szeptember 1-től)

 

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Az a személy, aki nyilvántartott álláskereső és

• az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

 

Mennyi az álláskeresési járadék mértéke?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy az álláskeresőnek az  álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulék alap (továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső (az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben) több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege.

 

Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 130 %-a.

 

Az álláskeresési járadék összege egységesen a járadékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg (max: 78.000,- Ft/hó, napi 2.600,-Ft/nap)

 

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során 10 nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

 

Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezésének a napja.

Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

 

 

Mikor kell az álláskeresési járadékot szüneteltetni?

Ha az álláskereső

• terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától, az ellátás folyósításának időtartamára,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
• rövid időtartamú közfoglalkoztatás alatt,
• rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, – feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,
• keresetpótló juttatásban részesül, amelynek minimum összege a mindenkori minimálbér 60 százaléka és maximum a minimálbér 100 százaléka

 

Mikor kell az álláskeresési járadékot megszüntetni?

Ha az álláskereső

• kéri,
• álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
• kereső tevékenységet folytat, kivéve ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatást is,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,
• meghalt,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza.

 

Az álláskeresők ösztönzése a mielőbbi elhelyezkedés érdekében:

• Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének 80 százalékát egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek a járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

Nem jár az egyösszegű juttatás abban az esetben, ha: az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

• Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít határozatlan időtartamú teljes, vagy legalább napi négy óra munkaidejű részmunkaidős munkaviszonyt, az előző pontban részletezett mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a keresőtevékenység létesítésének bejelentését követő számfejtés időpontjában kell kifizetni.

 

Tájékoztató

a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről

(2011. szeptember 1-től)

 

Ki jogosult nyugdíj előtti álláskeresési segélyre?

 

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha

a) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,

b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár beöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik és 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és

c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

 

Milyen időtartamra állapítható meg a nyugdíj előtti  álláskeresési segély?

Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap.

 

Mennyi a nyugdíj előtti  álláskeresési segély összege?

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 %-a (2011-ben 31.200 Ft/hó, 1.040 Ft/nap).

 

Mikor kell a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását szüneteltetni?

Ha az álláskereső:

• terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától, az ellátás folyósításának időtartamára,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
• rövid időtartamú közfoglalkoztatás alatt,
• rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette az őt álláskeresőként nyilvántartásba vevő kirendeltségen,
• keresetpótló juttatásban részesül,
• a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
• 90 napra szüneteltetni kell a segély folyósítását, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
• ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szüneteltetése alatt kereső tevékenységet folytatott, és ennek eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

 

Mikor kell a nyugdíj előtti  álláskeresési segély folyósítását megszüntetni?

Ha az álláskereső

• kéri,
• álláskeresési segélyben részesül, és törlik a nyilvántartásból,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
• meghalt.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításához, kérjük szíveskedjen magával hozni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a szolgálati idő elismeréséről, valamint a korkedvezményre jogosító időről.

 

 

Mit kell tennie, ha közvetítő lapot kap?

Haladéktalanul keresse fel a megadott munkáltatót, aki a közvetítő lap kitöltésével igazolja, hogy Ön eleget tett a kötelezettségének. A kitöltött közvetítői lapot az azon szereplő leadási határidőig vissza kell juttatnia a kirendeltségre személyesen vagy postai úton.

FIGYELEM! Azt az álláskeresőt, aki a felajánlott megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot neki felróható okból nem fogadja el, a nyilvántartásból törölni kell.

 

Megfelelő a munkahely, ha:

• egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
• a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
• a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
• az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
• Az ellátásban nem részesülő számára a felajánlott közfoglalkoztatási jogviszony elfogadása is kötelező
• A közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkahely vonatkozásában a lakóhelytől távol eső munkahelyet is el kell fogadni az alábbi feltételek megléte esetén:
  • A három órát (gyermekét egyedül nevelő esetén két órát) meghaladó, de négy órát el nem érő oda- és visszautazással járó felajánlott munkahelyet is el kell fogadni, ha a munkáltató gondoskodik a térítésmentes szállításról.
  • A négy órát meghaladó utazás esetén akkor köteles elfogadni a felajánlott munkát, ha térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget  biztosít a munkáltató.
  • Továbbá, ha nem megoldható a napi hazautazás a munkavégzés helyéről, csak abban az esetben köteles az álláskereső a munkát elfogadni, ha családi körülményeit ez nem érinti hátrányosan. Ennek vizsgálata és az igazolás kiadása jegyzői hatáskör.

 

Hogyan és mikor kell bejelentenem, ha elhelyezkedek?

Az elhelyezkedés tényét a tudomására jutástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni (személyesen, postai úton írásban, vagy a hétjegyű azonosítója segítségével a www.munka.hu oldalon).

 

 

Milyen további jogok illetik meg az álláskeresőket?

 

Elszámolható utazási jegyek:

A kirendeltségre történő be- és hazautazáshoz, valamint az álláskereséshez váltott autóbusz-, illetve vonatjegyek.

 

Egészségügyi hozzájárulás:

Amennyiben álláskeresési járadékban, vagy álláskeresési segélyben részesül, egészségügyi ellátásra jogosult. Azok a regisztrált álláskeresők, akik nem részesülnek ellátásban, egészségügyi ellátásra nem jogosultak, nekik a NAV (volt APEH) illetékes ügyfélszolgálatát (Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-24.) kell felkeresniük a biztosítotti jogviszonyuk rendezése érdekében.

 

Szolgálati idő:

Az álláskeresési ellátás időszaka szolgálati időnek minősül, tehát nyugdíj megállapításánál a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság figyelembe veszi ezeket az időszakokat.

 

Képzés:

Az aktuális képzési lehetőségekről Boórné Mórocz Éva képzési ügyintézőtől kaphat részletes felvilágosítást a 2. irodában.

 

---

 

Kereső tevékenység internetes bejelentése

 

Tájékoztatjuk, hogy az álláskeresőként nyilvántartott személyt a kereső tevékenység vonatkozásában bejelentési kötelezettség terheli.  Ezen kötelezettségének az alábbi linkkel elérhető program használatával is eleget tehet.

 

BEJELENTÉS

 

Felhívjuk figyelmét, hogy a programba történő bejelentkezéshez szükséges az ügyfél egyedi azonosítója, amelyet az illetékes munkaügyi kirendeltségen személyesen szerezhet be. Az illetékes kirendeltség az, amely az ügyfelet álláskeresőként nyilvántartja.