Megváltoztak az egyszerűsített foglalkoztatás, és az alkalmi munkavégzés szabályai

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos,

2010. augusztus 1-től hatályos jogszabályváltozásokról

Jogszabály: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Eftv.)

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetei

Az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi szabályait tartalmazó 2009. évi CLII. törvénytől eltérően az Eftv. az egyszerűsített foglalkoztatásnak összesen már csak a következő eseteit szabályozza:

1. mezőgazdasági és turisztikai idénymunka
2. alkalmi munka

Az egyszerűsített foglalkoztatás három típusának időkorlátai részben megváltoztak:

• mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
• turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
• alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. 

Az Eftv. 1.§ (2) bekezdése bevezet egy új létszámkorlátot is az alkalmi munka tekintetében, mely szerint az alkalmi munkára létesített egyszerűsített munkaviszony keretében egy naptári napon legfeljebb az alábbi számú munkavállaló foglalkoztatható:

• az a munkáltató, aki az Mt. alapján főállású személyt nem foglalkoztat, legfeljebb 1 főt,
• az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1-5 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 2 főt,
• az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6-20 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 4 főt,
• az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 munkavállalónál többet foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20 % -át kitevő személyt foglalkoztathat.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

(Az Eftv. 16. § (4) bekezdésének 2010. évre vonatkozó átmeneti szabálya alapján a 2010-ben az augusztus 1-jéig alkalmi munkavállalói könyvvel 2010. március 31-ig történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban 2010. április 1-től 2010. július 31-ig eltöltött napok számát az új egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.)

Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni (legkésőbb a munka megkezdéséig), ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a munkaadó nem elektronikus bevallásra köteles, akkor választása szerint az Eftv. melléklete szerinti egyszerűsített munkaszerződés megkötésével jön létre az egyszerűsített foglalkoztatás.

   Letölthető munkaszerződés

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

Az egyszerűsített foglalkoztatás mindkét esetében – mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka és alkalmi munka – a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az APEH-hez az alábbi adatokat [Eftv. 11.§ (1), (3)]:

• a munkáltató adószáma
• a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma
• az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági/turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka
• munkaviszony napjainak száma, kivéve sms-ben történő bejelentés esetén, mert sms küldésével a munkáltató a bejelentés napjára eső bejelentési kötelezettségének tesz eleget.[Eftv. 11. § (3) d) pont, valamint Eftv. 11. § (5) bek. a) pont]

A bejelentés, amennyiben a munkaadó ezt a lehetőséget választja, ügyfélkapun történő előzetes regisztráció esetén az alábbi 3 úton lehetséges:

• ügyfélkapun keresztül
• telefonon
• sms-ben – csak 2010. december 1. után. [Eftv. 11.§ (1)]

Közteherfizetés

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, illetve az alkalmi munka eseteiben az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 500 forint,
• alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 1000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

Ellátásra való jogosultság

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak, viszont jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

Az Flt. és egyéb jogszabályok változásai az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokkal összefüggésben

• Az Eftv.-nek az Flt. 58. § (5) bekezdését módosító 17. § (5) bekezdése megadja az Flt. alkalmazásában az alkalmi munka definícióját a következők szerint:

„alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott munka,”

Az Flt ben használatos „alkalmi foglalkoztatásba” beleértendő az Eftv. által szabályozott egyszerűsített foglalkoztatás valamennyi esete, azaz mind a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, mind pedig az alkalmi munka.

• Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony megszűnésekor az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolást a munkáltató nem köteles kiadni, de az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkavégzésre létrejött munkaviszony kivételével az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor az Mt.-ben és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat ki kell adnia a munkáltatónak.
• Nem kell szüneteltetni az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, melyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesít. [Eftv. 23.§ b)] (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka)
• Az álláskeresési járadék folyósítása alatt folytatott egyszerűsített foglalkoztatás időtartama nem vehető figyelembe az álláskeresési járadék kimerítését, illetve megszüntetését követő ismételt álláskeresési járadék megállapításakor. Az álláskeresési segély kettes típusának megállapításakor az előzőleg álláskeresési járadék folyósítása alatt végzett egyszerű foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony időtartamát figyelembe lehet venni.[Eftv. 17.§ (2)]
• Az álláskeresési járadékban részesülő személynek nem kell bejelentenie, ha egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesít. [Eftv. 23.§ b)]
• Egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetében nem kell szüneteltetni a keresetpótló juttatás folyósítását. [Eftv.23.§ b)]

Az adózási és egyéb kötelezettségekre vonatkozóan bővebb felvilágosítás nyújtására a NAV ügyfélszolgálatai jogosultak.

Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt (Eft.) érintően 2011. augusztus 1-től: 

Változik az alkalmi munkával foglalkoztatható munkavállalók létszámának meghatározása az alábbiak szerint:

Az egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszámának meghatározásánál a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni. [Eft. 1. § (2)]

Új fogalom meghatározások a módosított Eft-ben:

mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

A törvény kimondja, hogy a munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni legkésőbb a munka megkezdéséig, ha a munkavállaló kéri, azzal, hogy ez mentesíti a munkáltatót a bejelentési kötelezettségének teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. [Eft. 3.§ (1)]

 Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.