Támogatások

 

Foglalkoztatást bővítő bértámogatás

 

A bértámogatás célja, hogy a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását segítse elő, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaerőpiacra.

 

Hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki 

álláskereső, és

• legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
• a foglakoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
• 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy
• a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres – az Flt. 58.§. (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kereső tevékenységet, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként tartja nyilván,
• a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy
• a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy
• a foglakoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte.

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

• aki rehabilitációs járadékban részesül, továbbá
• azt az álláskeresőt, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

 

Járulékkedvezmény

 

A járulékkedvezmény alanyai 

Az Mt. hatálya alá tartozó, legalább hat hónapja működő, legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet.

 

Közhasznú szervezetek:

• társadalmi szervezet
• alapítvány
• közalapítvány
• nonprofit gazdasági társaság
• köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi
• országos sportági szakszövetség

Egyéb civil szervezetek:

• munkáltatói érdekképviseleti szervezetek,
• munkavállalói érdekképviseleti szervezetek.

 

A járulékkedvezményt igénybe veheti minden olyan munkáltató is, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, továbbá azon munkáltató, amely munkavállalóját kirendeléssel, vagy más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezéssel foglalkoztatja.  

 

Járulékkedvezmény a Fbtv. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott, aktív korúak ellátásában nem részesülő személy foglalkoztatása után igényelhető,

• aki legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső, vagy
• aki három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső, és a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban kereső tevékenységet nem folytatott, vagy
• akinek jogviszonyát a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szüntették meg.

A munkáltató a járulékkedvezményt akkor érvényesítheti, ha a fent meghatározott célcsoportnak megfelelő személyt

• határozatlan időre szóló munkaszerződéssel
• munkaviszony keretében foglalkoztatja, és
• ezzel a foglalkoztatással az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá
• a bővített létszámot a foglalkoztatás megkezdésétől számítva legalább két évig megtartja (foglalkoztatási kötelezettség).   

A járulékkedvezmény teljes munkaidős, valamint legalább 4 órát elérő részmunkaidős foglalkoztatás esetén is igényelhető.

 

A járulékkedvezmény mértéke, időtartama 

A munkáltató a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy foglalkoztatása után, a foglalkoztatás megkezdésétől számított 1 évig mentesül

• a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék),
• a munkaadói járulék, valamint
• a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése alól.

 

A munkáltató a kedvezményt legfeljebb a minimálbér 130 százalékának - részmunkaidőben ennek időarányos részének – megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Ha a munkabér ezt az összeget meghaladja, a minimálbér 130 százalékát meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

 

A munkáltatót a járulékkedvezménnyel igénybevett egy éves foglalkoztatási időszakot követően, további egy év - járulékkedvezmény igénybevételére nem jogosító - továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli.

 

Önfoglalkoztatás támogatása (vissza nem térítendő)

 

Az önfoglalkoztatás támogatása a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatási formája. 

A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása az álláskeresők ösztönzése saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására.

 

A támogatás mértéke: a minimálbér összegéig (2011. évben 78.000,-Ft) terjedő, legfeljebb hat hónap időtartamig havonként folyósított támogatás.

 

Támogatás nyújtható:

• annak az álláskeresőnek, akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapig álláskeresőként tart nyilván és
• aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával, vagy már működő társas vállalkozáshoz történő csatlakozással) oldja meg.

Az elbírálásnál előnyt élveznek:

• a megváltozott munkaképességűek,
• a magukat roma kisebbséghez tartozónak valló álláskeresők,
• a támogatási kérelem benyújtásakor a 45. életévüket betöltött álláskeresők,
• tartós /legalább 12 hónapja/ álláskeresők,
• pályakezdő álláskeresők,
• azok a kérelmezők, akik szakképzettségüknek megfelelő tevékenységi körben kívánnak vállalkozni, és/vagy megfelelő gyakorlattal rendelkeznek,
• a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) kormányrendeletben szereplő településeken vállalkozni kívánók,
• hiányszakmákban, piacképes tevékenységet folytatnak,

 

Önfoglalkoztatás támogatása (visszatérítendő tőkejuttatás)

 

3 millió forintig terjedő kamatmentes tőkejuttatás

 

Előnyt élvez a pályázat elbírálása során:

• a pályázat benyújtásakor a 45. életévüket betöltött, megfelelő szakképzettséggel rendelkező álláskeresők,
• tartós /legalább 12 hónapja/ álláskeresők,
• termelő, vagy idegenforgalmi tevékenységgel foglalkozók,
• hiányszakmákban vállalkozók, piacképes tevékenységet folytatók,
• megváltozott munkaképességűek,
• új tárgyi eszköz beszerzése,
• foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű településen végzett tevékenység,
• a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) kormányrendeletben szerepelnek (Küngös),
• gazdasági válság miatt állásukat vesztett álláskeresők.

Alapos mérlegelést igényel:

• a mezőgazdasági tevékenység támogatása,
• túltelítettek szakmákban tervezett vállalkozások,
• továbbá a személygépkocsi beszerzés. Ez utóbbi csak abban az esetben támogatandó, ha a vállalkozás jellege feltétlenül megkívánja.

Nem támogatandó:

• piaci, illetve mozgó árusítás,
• használtcikk kereskedelem,
• ügynöki, valamint
• vagyon-, illetve biztonsági őr tevékenység,
• személyszállítás (kivéve autóbuszos és kisbuszos)

A saját erő és a támogatás csak beruházásra és forgóeszköz feltöltésre fordítható. Ezt figyelembe véve nem adható támogatás az alábbiakra:

• a lízing és egyéb részletfizetési konstrukció,
• hatósági díjak, illetékek,
• társaság alapításának költségei, (kivéve az alapító tőke összege),
• reklám költségek,
• lakó ingatlan vásárlása,
• a pályázat benyújtását megelőzően megkezdett beszerzés, beruházás

   

Munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazás támogatása

  

Támogatás alanya, mértéke, időtartama:

Helyközi utazás támogatását igényelheti a munkaadó, valamint az a.) pontban meghatározott munkavállaló. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető – a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet alapján – ha a munkaadó,

a)     olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által nyilvántartott álláskereső, és

b)     hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg, valamint

c)      megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15.§-ában meghatározott - feltételeknek.

A kirendeltség a munkáltató költségét a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:

• a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azon díjának
  • 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
• a munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
  • a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
  • a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
  • a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

A munkavállaló számára a munkáltatónak nyújtott támogatáshoz kapcsolódóan a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége mérlegelési jogkörében eljárva megtérítheti a munkavállaló munkába járást szolgáló bérletének vagy teljes árú menetjegyének maximum 14 %-át, (ha a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik).

 

A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

 

TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése”

 

Ki vehet részt a projektben?

A projekt azon megváltozott munkaképességű személyek támogatására irányul, akik esetében több személyre szóló szolgáltatás és támogatás nyújtása szükséges a foglalkoztathatóságuk javításához, illetve a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedésükhöz. A célcsoportok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

• külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személy,
• az az álláskereső, akinek

a)a munkaképesség-csökkenése – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 40-49 százalékos mértékű, vagy

b) az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

 

Milyen támogatások adhatók!

• Képzési támogatás
• Bérköltség támogatás

  

TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”

 

Célcsoportok:

1. alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult szakképzettséggel rendelkező álláskeresők
2. pályakezdők és a 25 év alatti álláskeresők
3. 50 év feletti álláskeresők
4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült álláskeresők
5. Bérpótló Juttatásban (BPJ) részesülő álláskeresők
6. a 7-12 hónapja nyilvántartott álláskeresők és regisztrációs időtől függetlenül a 40-49 éves álláskeresők

 

A támogatás időtartama az 1., 2., 4., 5., 6. célcsoportok esetén:

8 hónap (+4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség)

 

A támogatás mértéke

A bér+járulék 70%-a

 

A támogatás időtartama és mértéke a 3. célcsoport (50 év felettiek) esetén:

4 hónapig a bér+járulék 100%-a

4 hónapig a bér+járulék 50%-a

4 hónapig a járulék 100%-a

 

Helyközi utazási költségtérítés

Az utazási költségek támogatásának maximális mértéke a felmerülő utazási költségek 100%-a

 

A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó

• a támogatással érintett munkavállaló(k), valamint a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló(k) munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szüntetheti meg,
• a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban a kérelemben megjelölt munkakörökkel azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalója munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá
• kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg

 

Bővebb információ:

VMKMK Balatonalmádi Kirendeltség 2. iroda – 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43.

Tel.: 88/439-379