Szociális Szövetkezet

 

Mi is az a szociális szövetkezet?

A szociális szövetkezet általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és közösségi alapjából elősegíti tagjai szociális helyzetének javítását.

A szociális szövetkezetnek az a törekvése, hogy a társadalom perifériájára szorult személyeket segítse, azonban ez nem jelenti azt, hogy csak álláskereső vagy egyéb más módon hátrányos helyzetben lévő tagjai lehetnek.

A szociális szövetkezet alapításához 7 személy kell, úgy, mint más szövetkezet esetében, csak – eltérően a többi szövetkezeti formától – itt a tagok kizárólag természetes személyek lehetnek.

A szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja, éppen azért, hogy ne a profitorientált tőkebefektetés, hanem az önszerveződő jelleg domináljon ennél a szervezeti formánál.

A szövetkezeteknél a tagok általában személyes közreműködésre kötelezettek. A szociális szövetkezetnél ez a kötelezettség valamennyi tagra kiterjed.

A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés történhet munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, illetve önkéntes jogviszonyban.

A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal az egy tag – egy szavazat elvének megfelelően vesz részt a szövetkezete működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában.

A szociális szövetkezetek autonóm testületek, vezető tisztségeit tagjaik töltik be. Meghaladhatják kezdeti célkitűzéseiket, szélesíthetik szövetkezetük tevékenységét, integrációs kapcsolatokat alakíthatnak ki a hasonló tevékenységet folytató szövetkezetekkel, és akár szövetkezeti szövetségbe is beléphetnek.

Minden szövetkezetnek, így a szociálisnak is, az adózott eredményéből közösségi alapot kell képeznie a közgyűlés döntése szerinti mértékben, amelyet a szolidaritás elvének megfelelően az alapszabályban meghatározott, a tagokat, illetve azok hozzátartozóit megillető juttatásokra, támogatásokra kell fordítani.

A szociális szövetkezet tagjai ugyanúgy részjegyet jegyeznek, mint más szövetkezetek. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezeteket, mert ezek a szociális szövetkezetek eredményüket csak a közhasznú céljaik megvalósítására fordíthatják.

A szociális szövetkezetek lehetséges működési területei

A szociális szövetkezetek fogalma viszonylag új keletű a világban, hazánkban pedig úgy szólván ismeretlen. A szövetkezetek gyakorlatilag az elmúlt 100-150 év termékei, de ezek elsősorban a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások terén jöttek létre. Szövetkezetek (beszerző és értékesítő szövetkezetek, hitelszövetkezetek, lakásszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, stb.) ma is komoly súlyt képviselnek egyes országokban. A szociális szövetkezetek a társadalmi kihívásokra adandó válaszok részeként születtek meg, elsősorban a dél-európai és mediterrán országokban (Olaszország, Spanyolország, Franciaország), de Dél-Amerikában, sőt Japánban is. Három fő célcsoportot céloztak meg:

• a munkanélkülieket,
• a fogyatékosokat és
• az időseket és fiatalokat.

 

Nemzetközi szinten több, munkanélküliek részére munkahelyek teremtése érdekében működő szociális szövetkezetre látunk példát:

• Japánban az állami tulajdonban lévő épületek (iskolák, minisztériumok) takarítását bízták tartós munkanélküliekből álló szociális szövetkezetekre. Ezek a szerveződések pár év alatt önfenntartóvá váltak és az állami szektor intézményeinek nyújtott szolgáltatásokon felül további megbízásokat vállaltak,
• Olaszországban számos jó példát találunk a szociális szövetkezetek működtetésére. Az egyik ilyen terület az idősek gondozása. A helyi önkormányzatok szociális szövetkezetek létesítésével válaszoltak az elöregedő társadalom problémájára. Ezzel munkahelyeket is teremtettek, főleg a fiatalabb generációk részére. A szövetkezet tagjai otthonukban keresik fel az időseket, bevásárolnak számukra, kitakarítanak, s egyéb kisebb munkát végeznek el. Másik olasz példa az óvodai elhelyezés. Ott is előfordul, hogy nem minden gyermeknek sikerül elhelyezést biztosítani. Ilyenkor összeáll 7-8 anyuka, akinek nagyjából azonos korú gyermeke van, s az egyik vállalja (természetesen adott feltételek megléte mellett), hogy saját otthonában gondoskodik a többi gyermekről is, míg azok szülei dolgoznak (ilyenek a családi napközik is hazánkban),
• Franciaországban a szociális szövetkezetek elsősorban egészségügyi ellátásra, idősek gondozására, munkahelyek teremtésére koncentrálnak.

 

A nemzetközi példákból az látszik, hogy a szociális szövetkezetek egyik bázisát a közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában való közreműködés képezheti. Mindezek azonban csak lehetséges példái annak a számos működési területeknek és gazdálkodási/termelési/szolgáltatási tevékenységnek, amelynek legkedvezőbb szervezeti formája a szociális szövetkezet lehet.

Kiknek érdemes szociális szövetkezetet alapítani?

Olyan csoportoknak, melyek saját településükön, kistérségükben szeretnének valamilyen szolgáltatást nyújtani vagy bizonyos termékeket a piacra vinni, elsősorban úgy, hogy ezzel munkalehetőséget teremtenek a közösség tagjai számára, ugyanakkor úgy látják, hogy tevékenységük hiánypótló, vagyis valós piaci igényekre épül. Fontos tudatosítani, hogy csak olyan tevékenység lehet életképes, amely hosszútávon működtethető, képes az igényeket újrateremteni, új igényeket kelteni, vagyis hasznot termelni és növekedni.

Milyen tevékenységeket végezhet egy szociális szövetkezet?

A vállalkozás alapötlete, melyre a szociális szövetkezet létrejön, tulajdonképpen minden olyan tevékenység lehet, amelyet a törvény nem tilt, tehát bármilyen piacképes ötletre épülhet.

Néhány ötlet a teljesség igénye nélkül:

• személyi szolgáltatások: otthoni segítségként idős vagy testileg, szellemileg fogyatékos személy ápolása
• háztartásban kiváltandó szolgáltatások: házfelügyelet, szomszédsági portaszolgálat, takarítás, felújítás, főzés, stb.
• oktatási szolgáltatások: tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, különórák tartása
• kiskereskedelem: városközponttól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése, főtt étel vagy vásárolt áruk házhoz szállítása
• településüzemeltetési szolgáltatások: környezetgondozás, elöregedett épületek felújítása, a közösségi közlekedés megszervezése, céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki települések között, szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás
• kultúra, szabadidő és sport: programok szervezése, különös tekintettel az olyan speciális igényű (hasznosan eltölteni kívánt, sok szabadidővel rendelkező) rétegekre, mint a nyugdíjasok és a kisiskolások; hagyományőrzés
• mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek: termeléshez kapcsolódó közvetlen értékesítés, marketingszolgáltatások, gépkölcsönzés

Mire van szükségünk, ha szociális szövetkezetet kívánunk alapítani?

• 7 magánszemélyre alapítóként
• ügyvédi segítségre a szociális szövetkezet bejegyzéséhez
• egy jó alapszabályra
• alaptőkére, mely összeállhat a tagok részjegy-befizetéséből, pályázati támogatásból, tagként bevitt különböző apportokból és tagi kölcsönökből

 

Hasznos link:

www.szocialisgazdasag.hu

 

Hová fordulhatunk további információért?

Országos Foglakoztatási Közalapítvány

www.ofa.hu

OFA Hálózat Közép-dunántúli Regionális Iroda

8200 veszprém, Kossuth L. u. 10.

Tel/Fax: 88/328-921

Forrás: OFA